Nem lehet elég korán elkezdeni... konstatáltam magamban, amikor a szomszéd lány megkért, hogy menjek el pálinkáért a boltba. Gondoltam miért is ne. Ráérek, az idő jó, VZM kollégának pedig be kellene adni a Reményadókat.
Felöltöztem és elindultam. Ismételten csak mentem és élveztem a naplementében fürdő várost. A régi, jól ismert utcákon jártam. Az iskola előtt szülők várták gyermekeiket. Mintha tegnap lett volna, amikor engem is itt vártak.
Megyek tovább, elérem a hipermarketet. Megveszem, amit kértek, indulok a pénztárhoz. Mögém egy fiatal család állt be a sorba. A kissrác egy csöppet nyűgös volt. A szomszéd sorban aranyos barna lány szüleivel. Szalagja szerint végzős a gimiben. Kifizetem a pálinkát, nekikezdek pakolni, a gyerkőc mögöttem kapott egy kindertojást, megnyugodott. Indulás előtt egy pillantás hátra, arra két szép barna szemre, nagy sóhaj, füles a helyére, lépés indulj...
Odakinn hűvös március, naplemente, Mátyás király út... Beadom a cd-t, és nosztalgiázom tovább.
Höri
0 komment:
Megjegyzés küldése